Egyre népszerűbb az e-cigaretta: az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2014. januári jelentése alapján körülbelül 100 ezer felhasználója van hazánkban. A “gőzölés” az Egyesült Államokban is népszerű, és nemcsak az átlagemberek, hanem a sztárok körében is.Számos filmcsillag tért már át a dohányzásról a gőzölésre, és mint hírességek, példaképül szolgálhatnak mindazok számára, akik ugyancsak szeretnék letenni a cigarettát, de a tapasz, a nikotinos rágógumi vagy a gyógyszerek nem bizonyultak hatékony leszokást segítő eszköznek a számukra.

Leonardo DiCaprio

A Titanic, az Eredet vagy újabban A Wall Street farkasa sztárja saját bevallása szerint megrögzött e-cigi-felhasználó, aki már több éve áttért a hagyományosról az elektromos cigarettára. A színészt többször látták már lelkesen pöfékelni filmjei forgatási szüneteiben.

Johnny Depp

Jack Sparrow kapitány megformálója szintén lelkes elektromos cigarettás, aki bárhol és bármikor szívesen gőzöl, még a vásznon is: 2010-es filmjében, Az utazóban az egyik vonaton játszódó jelenetben láthatjuk pöfékelni.

Lindsey Lohan

Az inkább alkohol- és drogproblémáiról, mint filmjeiről ismert színésznő legalább az egyik káros szokásáról lemondott: sokszor látták már nyilvános helyen e-cigizni; sőt, állítólag a hagyományos cigarettát már teljesen lecserélte elektromosra – írja az http://ecigaretta.eu.

http://ecigaretta.eu/sztarok-akik-az-elektromos-cigaretta-mellett-szavaznak

forrás: OTS

A téli hideg sem veheti el a pihenni vágyók kedvét egy kis kikapcsolódástól, akik szívesen kötik össze a kellemeset a hasznossal.Az átlagos magyar turista ezekben a hónapokban előszeretettel választ belföldi úti célt, és – a síszezon dacára – jellemzően gyógyfürdőt vagy wellness szállodát keres fel. A www.BelfoldiPihenes.hu felméréséből az is kiderül, hogy az idei tél egyik legnépszerűbb célpontja Gyula, és átlagosan 3-4 napot töltenek el a vendégek.

A belföldi szálláshelyek nagy előnye, hogy szinte mindenhol fizethetünk Szép kártyával, melyet egyre többen használnak.

forrás: OTS

Az Agrana Cukor Kft. és a Magyar Cukor Zrt. vezetői valamint a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének képviselői 2014. január 24-én tárgyalást folytattak a 2013/2014 (2013. évi cukorrépa termelés) és a 2014/2015 (2014. évi cukorrépa termelés) cukorévek termelésének feltételeiről.

A CTOSZ mind a két év vonatkozásában nem fogadta el a cukorgyártó ajánlatát.
A 2013. évi termékértékesítési szerződést a két szerződő fél 37 EUR/tonna (EU szabvány szerinti kvóta cukorrépára) garantált áron kötötte meg, azzal a kitétellel, hogy a cukorár függvényében ezt a cukorgyártó 2014. év február hónapjában, kiegészíti.
A tárgyaláson a cukorgyártó képviselői kijelentették, hogy semmiféle kiegészítést nem áll módjukban teljesíteni.

A 2014. évi kvóta cukorrépa árára 30,09 EUR/tonna garantált árat ajánlottak meg.
A CTOSZ képviselői kérték, hogy állapodjunk meg az EU rendeletben foglaltaknak megfelelően abban, hogy a 404 EUR/tonna cukor referencia ár és tényleges értékesített cukor átlagár különbözetén milyen arányban osztozik a két szerződő fél.

A cukorgyártó a konkrét megállapodás helyett azt ajánlotta, hogy ez év őszére egy képletet fog számunkra ajánlani a cukorár különbözet megosztására. Ez, figyelembe véve az EU rendeletet, valamint a 2013. évi termeléshez beígért kiegészítés elmaradását is, a termelők számára elfogadhatatlan.

Továbbá elfogadhatatlan a termelők számára, hogy a tulajdonukat képező répaszelet megváltására (ebben az esetben a szelet a cukorgyárban marad, és biogázt állít elő belőle a cukorgyártó) 1,0 EUR/kvóta répatonna (szeletre vetítve mintegy 4,8 EUR/tonna) vételárat ajánl, ugyanakkor, ha a termelő nem adja el a cukorrépa szeletet a cukorgyártónak, akkor 25 EUR/tonna áron juthat a tulajdonához.

forrás: OTS

A Pálinka Nemzeti Tanács az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyről, valamint az érzékszervi bírálók képzéséről szóló VM rendeletben foglalt felhatalmazás alapján az idén új alapokra helyezve rendezi meg az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyt.
A Pálinka Nemzeti Tanács az ágazat országos szakmai egyeztető fóruma, közreműködik a pálinkatörvény végrehajtásában, szakmai véleményt ad és javaslatokat tesz a Kormány részére a pálinkát érintő kérdésekben. A pálinka nemzeti kincs, ezért a PNT segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását. A verseny fővédnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint:

“A pálinka népszerűsége és ismertsége évről évre folyamatosan nő, a magyar gasztronómia egyik büszkesége, Hungarikum. Ezért különösen nagy felelősség a szakma mérvadó eseményének, az Országos Pálinkaversenynek a megszervezése. A versenyen az egészen kicsi, de minőségorientált főzdéktől az ismert pálinkaházakig bárki megméretheti pálinkáját, a győztesek büszkén viselhetik az elnyert címeket”.

Béli Géza, a 2014-es verseny igazgatója elmondta:

“A 2014. évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szabályzatát a pálinkaversennyel kapcsolatos országos fórumon elhangzottak szerint, a széleskörű szakmai követelmények messzemenő figyelembe vételével a PNT fogadja el és a rendeletnek megfelelően teszi közzé.”

A verseny lebonyolításával összefüggésben egységesek az elvárások, így a legfőbb igény, hogy a megmérettetés hiteles legyen, a megszerzett minősítések a valóságot tükrözzék, végső soron a pálinkák kapják meg azokat az elismeréseket, amelyeket megérdemelnek.

Ennek érdekében a versenyt megelőző tréningeken kiválasztásra kerülnek azok a pálinkabírálók, akik a tudásuk, hozzáértésük, és a pálinkabírálathoz szükséges különlegesen kifejlett érzékszerveik alapján jogot szereznek arra, hogy a világ egyetlen, kizárólag a pálinkák számára kiírt versenyén minősítsék a nemzeti italunkat.

További elvárás, hogy a verseny eredményhirdetése a pálinkához méltó körülmények között, a terméket népszerűsítő gála keretében történjen meg, amely szintén teljesítésre kerül.

Természetesen egy termék esetében minden elért eredmény akkor ér valamit, amennyiben annak kézzelfogható gazdasági haszna is van. Törekvéseink szerint a kimagasló minőséget elért pálinkák és azok előállítói az eredményhirdetést követően folyamatosan támogatva lesznek különböző marketingeszközökkel.”

A versenyre történő nevezés határideje 2014. április 25., amely egyidejűleg a minták beérkezésének határideje is.

A verseny eredményhirdetése 2014. június 19-én a pálinka Európai Uniós eredetvédettsége kihirdetésének évfordulóján lesz.

forrás: OTS

Egy amerikai ügyvédi irodát figyeltetett meg az ausztrál partnerszolgálat segítségével az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) –  közölte vasárnapi számában egy Edward Snowden által kiszivárogtatott, szigorúan titkos dokumentumra hivatkozva a The New York Times.
A megfigyelt cég, amelyet nem nevezett meg a dokumentum – a lap szerint a chicagói Mayer Brown ügyvédi irodáról lehetett szó -, kereskedelmi viták ügyében Indonéziát képviselte az Egyesült Államokkal szemben.
Az Ausztrál Jeligazgatóság (Australian Signals Directorate, ASD) nevű szakszolgálat 2013 februárjában értesítette arról az NSA canberrai összekötő irodáját, hogy megfigyeli az ügyvédi iroda és az indonéz kormány képviselőinek kommunikációját, és felajánlotta az erre vonatkozó információ megosztását, beleértve az olyan értesüléseket is, amelyekre vonatkozik az ügyvédi titoktartás kötelezettsége.
A lap szerint az NSA canberrai összekötő irodája útmutatást kért az ügynökség jogtanácsosától az ausztrál szakszolgálat számára, amit az el is készített az ASD-nek, amely “az érdekelt amerikai ügyfelek számára rendkívül értékes értesüléseket szolgáltatott”.
A lap emlékeztetett: az NSA-nek bírósági felhatalmazás nélkül tilos az Egyesült Államokban tartózkodó amerikai állampolgárok és az ott található amerikai cégek ellen kémtevékenységet folytatni. Az NSA vezetői többször is kijelentették, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző szervei között létrejött “Öt Szem” különleges együttműködést nem használták fel a törvényi keretek áthágására.
A The New York Times megszólaltatta Duane Laytont, a Mayer Brown egyik ügyvédjét, aki részt vett a kereskedelmi nézeteltérésekről folytatott tárgyalásokon. Layton kijelentette: nincs bizonyítéka arra, hogy az ausztrál vagy az amerikai hírszerzés megfigyelte volna.

forrás: MTI

Vallási meggyőződése miatt halt meg kígyómarástól egy pünkösdista lelkész a Kentucky állambeli Middleborough-ban: az orvosok megmenthették volna, ám ő elutasította a segítséget, mert biztos volt benne, hogy hite megmenti a méregtől – közölte vasárnap híroldalán a CNN amerikai televízió.
Gregory “Jamie” Coots lelkipásztor a National Geographic ismeretterjesztő csatorna egyik műsorában korábban kijelentette, hogy talált a Bibliában egy utalást, amely szerint a mérges kígyó marása nem árt az Isten által “felkent” hívőknek.
A mérges kígyók tartását a legtöbb amerikai államban tiltják, ám az az amerikai Délen, főleg vidéken ennek ellenére is dívik. Coots harmadik generációs kígyótartó volt, aki a veszélyes és törvénybe ütköző gyakorlatot, továbbá templomát a fiára kívánta hagyományozni. A “kígyózás” miatt többször meggyűlt a baja a hatóságokkal, azoknak meg vele. 2008-ban letartóztatták, mert kiderült, hogy 74 kígyót tart a házában. 2013 februárjában egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, mert rajtakapták, hogy Tennessee államból mérges kígyókat szállított Kentuckyba.
A lelkipásztornak a hatóságok mellett a kígyókkal is volt már baja: ugyancsak marás miatt elvesztette korábban egy ujjának a felét.

forrás: MTI

A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban Magyarország 110 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére, köztük műszervásárlásra – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn a NEKIFUT projekt bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította kutatás-fejlesztés-innovációra, ami az elmúlt húsz év legmagasabb arányszáma.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százalékát 767 milliárdot kutatás-fejlesztés-innováció célokra terveznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lesz a finanszírozás központi eleme, amelyben 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációra, nagyobb részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatás formájában.
A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció területén a másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók – tette hozzá az államtitkár.
A GINOP-ban kutatás-fejlesztés-innovációra szánt 678 milliárd forintból 145 milliárdot fordítanának a kutató-fejlesztői kiválóságra, nemzetközi együttműködésekre, ezen belül 110 milliárd forintot szánnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára – mondta Cséfalvay Zoltán.
A 110 milliárd forinton belüli jelentősebb tételeket ismertetve az államtitkár kiemelte: 29 milliárd forintot tesz ki az ELI-program áthúzódó része, a nagy európai projektekhez történő kapcsolódás támogatására 15 milliárdot, újabb 15 milliárdot a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára terveznek, 48 milliárd forintra lehet majd pályázni a kutatási infrastruktúra szélesebb fejlesztésére. Erre a célra további 10 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban áll majd rendelkezésre.
A kutatás-fejlesztési infrastruktúrában a 110 milliárd forint felhasználása lehetővé teszi majd, hogy Magyarországon áttörő jellegű kutatások legyenek, és a magasabb hozzáadott értékű termelés előtérbe kerüljön – emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a projektet nagy érdeklődés mellett mutatatta be Magyarország az EU-elnökség idején is. Megjegyezte: Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.
Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy évente bevételük 16-18 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, hamarosan létrehozzák Debrecenben a tudományparkot, és laboratóriumukat nyitottá kívánják tenni mások számára is.
A NEKIFUT projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására, a regiszter 2011 áprilisa óta online elérhető. Az adatbázisba történő bekerüléshez illetve a már abban szereplők az adataik frissítésével március 21-éig lehet jelentkezni. Ezt követően a NEKIFUT irányító testület dönt arról, hogy a jelentkező bekerül-e és milyen kategóriában a regiszterbe – ismertette Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese. (MTI)

Vízsugaras nyomtatóval lepték meg a világot az északkelet-kínai Csilin Egyetem vegyészei.
A hagyományos nyomtatókhoz hasonlóan az új eszköz is üres lapokkal dolgozik, de tinta helyet vízzel festi meg azokat. A kutatócsoport vezetője, Csang Hsziao-an szerint az így kapott szövegek 22 órán belül eltűnnek, ugyanakkor rámutatott, hogy a kinyomtatott oldalak 40 százaléka amúgy is a szemeteskukában landol mindössze egyetlen elolvasást követően.
Attól függően, hogy milyen hosszú életű nyomatot szeretnének, a gép használói választhatnak, hogy vízzel vagy tintával akarnak nyomtatni. A trükk a papírban rejlik: a szakember elmondta, hogy a kísérlet során teljesen közönséges, bárhol beszerezhető papírral dolgoztak, ám azt olyan láthatatlan festékanyaggal kezelték, amely a víz hatására válik láthatóvá. A festék idővel eltűnik, és magasabb hőmérséklet hatására a folyamat gyorsabban zajlik.
Mindez azt jelenti, hogy a vízsugaras nyomtatással egyetlen papírlapot több tucatszor lehet felhasználni, ami komoly költségmegtakarítást jelenthet az irodák számára. A szakemberek szerint ugyanis a vegyi kezelés ellenére az eljárás viszonylag olcsó. “Számításainak szerint az általában nyomtatáshoz használt papírtípus festékkezelése mindössze 5 százalékkal növeli a papír árát” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a technológia nem csupán költséghatékony, hanem környezetbarát is.
Az Ecology Global Network honlapja szerint a világszerte kivágott fák 35 százalékát – vagyis mintegy 4 milliárdot – a papíripar használja fel. Ezzel szemben “a víz megújuló energiaforrás és semmilyen kockázatot nem jelent a környezetre nézve” – mutattak rá a szakemberek a tanulmányukban.
Csang kiemelte, az állatokon végzett toxikológiai tesztek eredményei szerint a festékkel kezelt papír nem ártalmas az egészségre. Az északkelet-kínai Csilin Egyetem vegyészei tovább folytatják a kutatást, hogy a vízsugárral nyomtatott szövegek minőségét és tartósságát is javítsák. Reményeik szerint sikerül a technológiában érdekelt olyan vállalatokkal is együttműködniük, amelyek segítségével megnyílhat az út a nyomtató kereskedelmi forgalomba hozatala előtt.
A kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban számolt be az eredményeiről. (MTI)

Elenyésző arányban védettek lehallgatás ellen az okostelefonok – tájékoztatta hétfőn közleményben az MTI-t a svéd-magyar Arenim Technologies biztonsági szoftverfejlesztő vállalat.
Az Amerikában és Nyugat-Erópában a cégek információbiztonsági helyzetéről végzett felmérések eredményéből aggasztó következtetéseket lehet levonni a magyarországi helyzetre vonatkozóan is – közölték.
Az elemzés szerint annak ellenére, hogy világszerte rohamos ütemben növekszik a bizalmas adatok megszerzésére irányuló kibertámadások száma és az okozott anyagi kár is, az okostelefonoknak csak mindössze négy százaléka van ellátva valamilyen adatvédelemmel.
Kifejezetten a telefonbeszélgetések lehallgatása elleni védelemmel pedig az okostelefonoknak alig fél százaléka van felszerelve – mondta Kun Szabolcs, az Arenim Technologies CryptTalk lehallgatás védelmi alkalmazásának egyik fejlesztője. Ebbe a fél százalékba beletartoznak azok a kormányzati szervek is, amelyeknél létfontosságú szempont a beszélgetések lehallgatása elleni védelem – tette hozzá.
Tekintettel arra, hogy a világon jelenleg mintegy 6,8 milliárd mobiltelefon előfizetés él és ennek 44,5 százalékát használják okostelefonnal, a könnyedén lehallgatható mobiltelefonok száma meghaladja a 6,6 milliárdot. Az okostelefonokkal ellentétben ugyanis a hagyományos mobiltelefonokat gyakorlatilag nem lehet praktikusan alkalmazható lehallgatás elleni védelemmel ellátni.
“Ez a terület a mai adatvédelmi környezetben egyértelműen fehér folt” – mutatott rá Kun Szabolcs.
(MTI)

Az enyhe tél kedvez a hazai és a Magyarországon vendégeskedő madárvilágnak, azonban számos veszélyt is rejt, hiszen ha a madarak a tavaszias időjárás miatt korábban költenek, már néhány fagyos nap is a fiókák tömeges pusztulását idézheti elő.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa az MTI-nek elmondta, hogy a madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez. “A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb +lagymatag+ telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak” – fogalmazott.
Az enyhe idő nyomán ugyanis a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. “Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú – például betegségekre hajlamos – egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve” – emelte ki az ornitológus.
Ismertetése szerint a klímaváltozáshoz alkalmazkodás folyamatának egyik látványos példáját mutatja az idei télen is itthon maradt, több tucatnyi fehér gólya. Ezek a madarak mérlegelve a hosszú repülés veszélyeit és a helyben maradás kockázatait, egy evolúciós lépést téve “felülbírálták” a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot – vélekedett a szakember, aki szerint az állatok végül “jól döntöttek”, mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig.
Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezen madarak a költözés helyett ez év őszén is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen 100-nál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok – mutatott rá.
Örvendetes, hogy a néhány éve még a kihalás által fenyegetett parlagi sas egyre szaporodik, már több mint 150 pár fészkel a Duna-Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, “az idők szavának” engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak.
A klímaváltozás mellett más negatív hatások is fenyegetik a madárvilágot. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán például az agrárterületekhez, gyepekhez, szántókhoz kötődő madarak szerte Európában nagy veszélyben vannak, számarányuk évről-évre csökken. “Ezért egyre fontosabb, hogy segítsük megmaradásukat. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal” – figyelmeztetett a szakember.
A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példája a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. Ezért is fordít rájuk kiemelt figyelmet az egyesület, amelynek aktivistái geolokátorokkal próbálják megtalálni a fecskék máig ismeretlen afrikai telelőterületeit.
 A nagyobb testű madárfajok – gólyák, sasok, sólymok és vércsék – esetében már műholdas jeladók is bevethetők. Segítségükkel szinte élőben lehet nyomon követni az afrikai trópusok tájain ezekben a hetekben hazainduló madarak mozgását. A tavaszi vonulás ugyanis e távoli földrészen már elkezdődött, a vedlés után a madarak hiperevéssel nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel magukban. “Például egy alig tízgrammos, foltos nádi poszáta ilyenkor képes megduplázni testtömegét és az +üzemanyagát+ felélve egy hét alatt akár ötezer kilométeres távot repülni” – állítja a szakember.
Az egyesület a március közepétől megérkező fecskék szaporodásának elősegítésére az ereszek alá műfészkek felhelyezését, a közelben sárkupacok, ivóvizes tálcák kihelyezését javasolja. “A fecske és más madarak például ingyenes szúnyogirtással viszonozzák az emberi gondoskodást” – tette hozzá Orbán Zoltán, aki szerint a madárvilág a természet nélkülözhetetlen része, vészes megritkulása ráirányítja a figyelmet, hogy baj van a környezettel, így az ember is veszélybe kerülhet.
(MTI)