Vallási meggyőződése miatt halt meg kígyómarástól egy pünkösdista lelkész a Kentucky állambeli Middleborough-ban: az orvosok megmenthették volna, ám ő elutasította a segítséget, mert biztos volt benne, hogy hite megmenti a méregtől – közölte vasárnap híroldalán a CNN amerikai televízió.
Gregory “Jamie” Coots lelkipásztor a National Geographic ismeretterjesztő csatorna egyik műsorában korábban kijelentette, hogy talált a Bibliában egy utalást, amely szerint a mérges kígyó marása nem árt az Isten által “felkent” hívőknek.
A mérges kígyók tartását a legtöbb amerikai államban tiltják, ám az az amerikai Délen, főleg vidéken ennek ellenére is dívik. Coots harmadik generációs kígyótartó volt, aki a veszélyes és törvénybe ütköző gyakorlatot, továbbá templomát a fiára kívánta hagyományozni. A “kígyózás” miatt többször meggyűlt a baja a hatóságokkal, azoknak meg vele. 2008-ban letartóztatták, mert kiderült, hogy 74 kígyót tart a házában. 2013 februárjában egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, mert rajtakapták, hogy Tennessee államból mérges kígyókat szállított Kentuckyba.
A lelkipásztornak a hatóságok mellett a kígyókkal is volt már baja: ugyancsak marás miatt elvesztette korábban egy ujjának a felét.

forrás: MTI

Egy amerikai ügyvédi irodát figyeltetett meg az ausztrál partnerszolgálat segítségével az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) –  közölte vasárnapi számában egy Edward Snowden által kiszivárogtatott, szigorúan titkos dokumentumra hivatkozva a The New York Times.
A megfigyelt cég, amelyet nem nevezett meg a dokumentum – a lap szerint a chicagói Mayer Brown ügyvédi irodáról lehetett szó -, kereskedelmi viták ügyében Indonéziát képviselte az Egyesült Államokkal szemben.
Az Ausztrál Jeligazgatóság (Australian Signals Directorate, ASD) nevű szakszolgálat 2013 februárjában értesítette arról az NSA canberrai összekötő irodáját, hogy megfigyeli az ügyvédi iroda és az indonéz kormány képviselőinek kommunikációját, és felajánlotta az erre vonatkozó információ megosztását, beleértve az olyan értesüléseket is, amelyekre vonatkozik az ügyvédi titoktartás kötelezettsége.
A lap szerint az NSA canberrai összekötő irodája útmutatást kért az ügynökség jogtanácsosától az ausztrál szakszolgálat számára, amit az el is készített az ASD-nek, amely “az érdekelt amerikai ügyfelek számára rendkívül értékes értesüléseket szolgáltatott”.
A lap emlékeztetett: az NSA-nek bírósági felhatalmazás nélkül tilos az Egyesült Államokban tartózkodó amerikai állampolgárok és az ott található amerikai cégek ellen kémtevékenységet folytatni. Az NSA vezetői többször is kijelentették, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző szervei között létrejött “Öt Szem” különleges együttműködést nem használták fel a törvényi keretek áthágására.
A The New York Times megszólaltatta Duane Laytont, a Mayer Brown egyik ügyvédjét, aki részt vett a kereskedelmi nézeteltérésekről folytatott tárgyalásokon. Layton kijelentette: nincs bizonyítéka arra, hogy az ausztrál vagy az amerikai hírszerzés megfigyelte volna.

forrás: MTI

A Pálinka Nemzeti Tanács az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyről, valamint az érzékszervi bírálók képzéséről szóló VM rendeletben foglalt felhatalmazás alapján az idén új alapokra helyezve rendezi meg az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyt.
A Pálinka Nemzeti Tanács az ágazat országos szakmai egyeztető fóruma, közreműködik a pálinkatörvény végrehajtásában, szakmai véleményt ad és javaslatokat tesz a Kormány részére a pálinkát érintő kérdésekben. A pálinka nemzeti kincs, ezért a PNT segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását. A verseny fővédnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint:

“A pálinka népszerűsége és ismertsége évről évre folyamatosan nő, a magyar gasztronómia egyik büszkesége, Hungarikum. Ezért különösen nagy felelősség a szakma mérvadó eseményének, az Országos Pálinkaversenynek a megszervezése. A versenyen az egészen kicsi, de minőségorientált főzdéktől az ismert pálinkaházakig bárki megméretheti pálinkáját, a győztesek büszkén viselhetik az elnyert címeket”.

Béli Géza, a 2014-es verseny igazgatója elmondta:

“A 2014. évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szabályzatát a pálinkaversennyel kapcsolatos országos fórumon elhangzottak szerint, a széleskörű szakmai követelmények messzemenő figyelembe vételével a PNT fogadja el és a rendeletnek megfelelően teszi közzé.”

A verseny lebonyolításával összefüggésben egységesek az elvárások, így a legfőbb igény, hogy a megmérettetés hiteles legyen, a megszerzett minősítések a valóságot tükrözzék, végső soron a pálinkák kapják meg azokat az elismeréseket, amelyeket megérdemelnek.

Ennek érdekében a versenyt megelőző tréningeken kiválasztásra kerülnek azok a pálinkabírálók, akik a tudásuk, hozzáértésük, és a pálinkabírálathoz szükséges különlegesen kifejlett érzékszerveik alapján jogot szereznek arra, hogy a világ egyetlen, kizárólag a pálinkák számára kiírt versenyén minősítsék a nemzeti italunkat.

További elvárás, hogy a verseny eredményhirdetése a pálinkához méltó körülmények között, a terméket népszerűsítő gála keretében történjen meg, amely szintén teljesítésre kerül.

Természetesen egy termék esetében minden elért eredmény akkor ér valamit, amennyiben annak kézzelfogható gazdasági haszna is van. Törekvéseink szerint a kimagasló minőséget elért pálinkák és azok előállítói az eredményhirdetést követően folyamatosan támogatva lesznek különböző marketingeszközökkel.”

A versenyre történő nevezés határideje 2014. április 25., amely egyidejűleg a minták beérkezésének határideje is.

A verseny eredményhirdetése 2014. június 19-én a pálinka Európai Uniós eredetvédettsége kihirdetésének évfordulóján lesz.

forrás: OTS

Az Agrana Cukor Kft. és a Magyar Cukor Zrt. vezetői valamint a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének képviselői 2014. január 24-én tárgyalást folytattak a 2013/2014 (2013. évi cukorrépa termelés) és a 2014/2015 (2014. évi cukorrépa termelés) cukorévek termelésének feltételeiről.

A CTOSZ mind a két év vonatkozásában nem fogadta el a cukorgyártó ajánlatát.
A 2013. évi termékértékesítési szerződést a két szerződő fél 37 EUR/tonna (EU szabvány szerinti kvóta cukorrépára) garantált áron kötötte meg, azzal a kitétellel, hogy a cukorár függvényében ezt a cukorgyártó 2014. év február hónapjában, kiegészíti.
A tárgyaláson a cukorgyártó képviselői kijelentették, hogy semmiféle kiegészítést nem áll módjukban teljesíteni.

A 2014. évi kvóta cukorrépa árára 30,09 EUR/tonna garantált árat ajánlottak meg.
A CTOSZ képviselői kérték, hogy állapodjunk meg az EU rendeletben foglaltaknak megfelelően abban, hogy a 404 EUR/tonna cukor referencia ár és tényleges értékesített cukor átlagár különbözetén milyen arányban osztozik a két szerződő fél.

A cukorgyártó a konkrét megállapodás helyett azt ajánlotta, hogy ez év őszére egy képletet fog számunkra ajánlani a cukorár különbözet megosztására. Ez, figyelembe véve az EU rendeletet, valamint a 2013. évi termeléshez beígért kiegészítés elmaradását is, a termelők számára elfogadhatatlan.

Továbbá elfogadhatatlan a termelők számára, hogy a tulajdonukat képező répaszelet megváltására (ebben az esetben a szelet a cukorgyárban marad, és biogázt állít elő belőle a cukorgyártó) 1,0 EUR/kvóta répatonna (szeletre vetítve mintegy 4,8 EUR/tonna) vételárat ajánl, ugyanakkor, ha a termelő nem adja el a cukorrépa szeletet a cukorgyártónak, akkor 25 EUR/tonna áron juthat a tulajdonához.

forrás: OTS

A téli hideg sem veheti el a pihenni vágyók kedvét egy kis kikapcsolódástól, akik szívesen kötik össze a kellemeset a hasznossal.Az átlagos magyar turista ezekben a hónapokban előszeretettel választ belföldi úti célt, és – a síszezon dacára – jellemzően gyógyfürdőt vagy wellness szállodát keres fel. A www.BelfoldiPihenes.hu felméréséből az is kiderül, hogy az idei tél egyik legnépszerűbb célpontja Gyula, és átlagosan 3-4 napot töltenek el a vendégek.

A belföldi szálláshelyek nagy előnye, hogy szinte mindenhol fizethetünk Szép kártyával, melyet egyre többen használnak.

forrás: OTS

Egyre népszerűbb az e-cigaretta: az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2014. januári jelentése alapján körülbelül 100 ezer felhasználója van hazánkban. A “gőzölés” az Egyesült Államokban is népszerű, és nemcsak az átlagemberek, hanem a sztárok körében is.Számos filmcsillag tért már át a dohányzásról a gőzölésre, és mint hírességek, példaképül szolgálhatnak mindazok számára, akik ugyancsak szeretnék letenni a cigarettát, de a tapasz, a nikotinos rágógumi vagy a gyógyszerek nem bizonyultak hatékony leszokást segítő eszköznek a számukra.

Leonardo DiCaprio

A Titanic, az Eredet vagy újabban A Wall Street farkasa sztárja saját bevallása szerint megrögzött e-cigi-felhasználó, aki már több éve áttért a hagyományosról az elektromos cigarettára. A színészt többször látták már lelkesen pöfékelni filmjei forgatási szüneteiben.

Johnny Depp

Jack Sparrow kapitány megformálója szintén lelkes elektromos cigarettás, aki bárhol és bármikor szívesen gőzöl, még a vásznon is: 2010-es filmjében, Az utazóban az egyik vonaton játszódó jelenetben láthatjuk pöfékelni.

Lindsey Lohan

Az inkább alkohol- és drogproblémáiról, mint filmjeiről ismert színésznő legalább az egyik káros szokásáról lemondott: sokszor látták már nyilvános helyen e-cigizni; sőt, állítólag a hagyományos cigarettát már teljesen lecserélte elektromosra – írja az http://ecigaretta.eu.

http://ecigaretta.eu/sztarok-akik-az-elektromos-cigaretta-mellett-szavaznak

forrás: OTS

A világ családi gazdálkodásainak felvirágoztatása érdekében találkoznak a magyar fővárosban március 5-én és 6-án az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tagországainak miniszterei, tudósok és civil szervezetek – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az esemény házigazdája.
A tájékoztatás szerint a budapesti “Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” című rendezvény egyszerre magas szintű nemzetközi találkozó, tudományos vita és nyilvános kiállítás, amely a világ sokszínű, családi alapokon működő mezőgazdaságát kívánja bemutatni az érdeklődőknek. Így Magyarország ad otthont az év egyik legfontosabb nemzetközi mezőgazdasági találkozójának, amely az ENSZ Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének kiemelkedő eseménye lesz.
A családi gazdálkodásmodell magában foglal minden olyan mezőgazdasági tevékenységet a földműveléstől az állattartáson keresztül a hal- és erdőgazdálkodásig, amely egy család kezelésében működik, annak önszervező képességére és munkaerejére épít. A családi gazdaságok biztosítják leginkább a helyi természeti erőforrások védelmét, a hagyományos mezőgazdasági termékek megőrzését és az élelmiszer-biztonsági előírások betartását. A közlemény szerint a családi gazdálkodások léte nélkülözhetetlen a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez és a mezőgazdaság fejlesztéséhez, így az élelmezés biztonságának megteremtéséhez.
Mindehhez azonban ösztönző környezet szükséges, amely magában foglalja többek között a gazdák földhöz jutását, az infrastrukturális fejlesztéseket, kedvező támogatási rendszer kialakítását, mezőgazdasági tanácsadói hálózat és helyi piacok fejlesztését. Mivel az ilyen volumenű feladatok magas szintű politikai elkötelezettség nélkül nem valósíthatók meg, a szakértők szerint a FAO családi gazdálkodások témája köré szervezett rendezvénysorozata jelentős eredményeket hozhat ezen a területen.
A kezdeményezés keretében 2013 utolsó negyedévében öt regionális párbeszédre került sor, ahol felmérték a családi gazdálkodásokat érintő legfontosabb problémákat. Ezeket az eredményeket mutatják be és vitatják meg a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett rendezvényen. Az eseményre eddig a FAO számos tagországból regisztráltak már.
A plenáris ülés Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, valamint José Graziano da Silva, a FAO főigazgatójának nyitóbeszédével kezdődik. A rendezvény különlegessége a “Világ Mustra” nevet viselő kiállítás. Ez lehetőséget ad a világ különböző tájairól érkező családi gazdálkodóknak arra, hogy bemutassák tevékenységüket, és felhívják a világ minden tájáról érkező vendégek, valamint az érdeklődő nagyközönség figyelmét a családi gazdálkodások által nyújtott lehetőségekre és értékekre – olvasható a tájékoztatóban. (MTI)

Háromféle boldog életet különböztetünk meg: az első a kellemes élet, mely tele van élvezetekkel, a második az elkötelezettség élete, amiben a munkának, a szülői szerepnek vagy a kedvtelésünknek szenteljük az életünket, végül pedig az értelmes élet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ismerjük a saját erősségeinket, és azokat valami magunkon túlmutató cél vagy szolgálat érdekében használjuk.
Mivel nem mindenkinek egyszerű valamit kitalálni, aminek szentelheti életét, illetve hosszú idő lehet megtalálni életünk igazi értelmét, olyan szokásokat sorolunk fel, ami a boldog emberekre általában jellemző, és amiket mi is könnyebben beépíthetünk az életünkbe. Íme:

• Boldog emberekkel veszik körbe magukat. Kerülik azokat, akik elveszik az életkedvüket.
• Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. Újra és újra felállnak a földről.
• Észreveszik a jó dolgokat, a kis sikereket is. Sajátjukat és másét egyaránt.
• Az egyszerű élvezeteket is értékelik. Egy szép tárgyat, egy finom falatot.
• Adakoznak vagy önkéntes munkát végeznek.
• Megengedik maguknak, hogy belefeledkezzenek valamibe és ne figyeljenek az idő múlására.
• A felületes locsogás helyett belemennek mélyebb beszélgetésekbe.
• Másra is költenek a pénzükből, nem csak saját magukra.
• Személyes kapcsolatokat tartanak fenn, nem csak virtuálisan érintkeznek ismerőseikkel.
• Optimistán közelítenek a dolgokhoz.
• Időnként kikapcsolják magukat az elektronikus világból.
• Spirituális/lelki életre is szakítanak időt.
• A mozgásra prioritásként tekintenek.
• Rendszeresen kialusszák magukat.
• Sokat nevetnek.
• Felemelt fejjel, nagy lépésekkel gyalogolnak.

Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. A szótárukban a kudarc helyette a tapasztalatszerzés, visszajelzés szó szerepel és legfőképpen ennek megfelelően is kezelik az ilyen helyzeteket.

Bionikus agy kifejlesztésére buzdítja az ausztrál tudósokat az ausztrál tudományos akadémia friss tanulmánya.
Az akadémia és a Theo Murphy alapítvány által készített, az agykutatás jövőjéről szóló tanulmány szerint a következő tíz évben 250 millió ausztrál dollárra (51 milliárd forint) lesz szükség olyan projektekhez, amelyek az emberi agy működését kívánják megérteni.
A tanulmány a bionikus agy kifejlesztést sürgeti, és felhívja a figyelmet az amerikai és európai agykutatásba fektetett hatalmas összegekre.
Az alapítvány kutatócsoportjának vezetője, Bob Williams genetikus elmondta: ausztrál tudósok készítettek a világon először bionikus fület és szemet, tehát óriási tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.
A bionikus agy ennél azonban nehezebb feladat lesz, ám a hozzá vezető kutatómunka forradalmasíthatja az Alzheimer-kór, a poszttraumás sokk, az autizmus és a skizofrénia megelőzését és gyógyítását – hangsúlyozta Williams.
“Minden okunk megvan arra, hogy úgy véljük, ha sejtről sejtre megértjük az emberi agy felépítését, jobban tudjuk majd, mi megy végbe az anyagcsere szintjén, ami ezeket a mentális betegségeket okozza” – tette hozzá a The Guardian című brit lap tudósítása szerint. (http://www.theguardian.com/world/2014/feb/24/australian-scientists-should-set-minds-to-developing-bionic-brain-report)
Az agyműködés kutatására és átfogó feltérképezésére irányuló, már az első évben 100 millió dollárral (23 milliárd forint) finanszírozott projektet hirdetett meg 2013 áprilisában Barack Obama amerikai elnök.
Az Európai Bizottság ugyanennek a hónapnak a végén mintegy 150 millió euró (46,5 milliárd forint) összegű támogatást különített el húsz új nemzetközi agykutatási projekt céljára a 2013 májusban indult “agykutatás európai hónapja” elnevezésű kezdeményezés részeként.
Magyarországon tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indult szerdán a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében.
Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá az Akadémia épületében.
(MTI)

El kellene dönteni, mit akarunk. Ha elsődleges a profit és a versenyképesség, akkor hajrá, multik. Igaz, hogy a magyar vidék megélhetés nélkül marad, mert árban nem versenyképes a multikkal, de ez az ára annak, ha a polgármesterek abban vetélkednek, ki tud a faluba Auchant, Lidlt, Tesco bevásárlóközpontot hozni.Nem a multikat kritizálom, amikor azt mondom, hogy hülyére keresik és röhögik magukat rajtunk. Valójában a politikai elit nyírja ki a multik potenciális helyi konkurenseit, amikor a polgármesterek, országgyűlési képviselők könnyes szemmel átvágják a nemzetiszínű szalagot az üzletlánc avatásokon. A multik mellett a kistermelők, a kiskereskedők nem versenyképesek, meghalnak.
A multi üzletláncok és a kiskereskedelem, a nagyüzemi termelés és a családi gazdaságok normális országokban megférnek egymással. Nálunk is megférhetnének, ha lenne rá politikai akarat. De lustaságból, ostobaságból nincs. Senki nem vitatja, hogy a gabonafélék csak nagyüzemi módon termelhetők gazdaságosan. De a többi, a zöldségfélék, a gyümölcsök miért nem termelhetők tíz- vagy húszhektárnyi családi gazdaságokban – gazdaságosan?

A gödöllői egyetem egy régebbi kutatása szerint 1960 és 1990 között a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmuk 60 százalékát elveszítették a nagyüzemi átállás miatti fajtaváltásoknak köszönhetően. A beltartalom, a biológiai tápérték helyett a tárolhatóság, a hozam, a szállíthatóság, nem utolsósorban a külcsín lett elsődleges. Mi akadályozza a mezőgazdasági kormányzatot abban, hogy a hagyományos, kevesebb kemikália-, de nagyobb élőmunka-igényű, értékesebb beltartalmú fajták ismételt termesztését preferálja? Nálunk miért nem működnek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek? Miért nincsenek kis- és közepes méretű agrártermék-feldolgozók, gyümölcsaszalók, szárítók, csomagolók? Miért működnek gyengén a helyi piacok? Miért nincsenek közelítőleg önellátó falvaink? Mi akadályozza a fogyasztóvédelmet abban, hogy az üzletláncok keleti piacokra szánt silány minőségű portékáitól megszabadítsa az országot, helyet csinálva a hazai termékeknek?

Amíg nincs erre politikai akarat, addig építjük a feudalizmust, megteremtjük az új földesurakat, és nyomorban hagyjuk a vidéket. És esszük a gazdagabb Nyugat saját fogyasztásra méltatlannak minősített, gyenge termékeit. Nem az Ángyán-féle családi gazdaságok világa, hanem ez az igazi skanzen. Az államilag működtetett kilencvenháromezer négyzetkilométeres Magyarország.

részlet
Herényi Károly írásából