El kellene dönteni, mit akarunk. Ha elsődleges a profit és a versenyképesség, akkor hajrá, multik. Igaz, hogy a magyar vidék megélhetés nélkül marad, mert árban nem versenyképes a multikkal, de ez az ára annak, ha a polgármesterek abban vetélkednek, ki tud a faluba Auchant, Lidlt, Tesco bevásárlóközpontot hozni.Nem a multikat kritizálom, amikor azt mondom, hogy hülyére keresik és röhögik magukat rajtunk. Valójában a politikai elit nyírja ki a multik potenciális helyi konkurenseit, amikor a polgármesterek, országgyűlési képviselők könnyes szemmel átvágják a nemzetiszínű szalagot az üzletlánc avatásokon. A multik mellett a kistermelők, a kiskereskedők nem versenyképesek, meghalnak.
A multi üzletláncok és a kiskereskedelem, a nagyüzemi termelés és a családi gazdaságok normális országokban megférnek egymással. Nálunk is megférhetnének, ha lenne rá politikai akarat. De lustaságból, ostobaságból nincs. Senki nem vitatja, hogy a gabonafélék csak nagyüzemi módon termelhetők gazdaságosan. De a többi, a zöldségfélék, a gyümölcsök miért nem termelhetők tíz- vagy húszhektárnyi családi gazdaságokban – gazdaságosan?

A gödöllői egyetem egy régebbi kutatása szerint 1960 és 1990 között a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmuk 60 százalékát elveszítették a nagyüzemi átállás miatti fajtaváltásoknak köszönhetően. A beltartalom, a biológiai tápérték helyett a tárolhatóság, a hozam, a szállíthatóság, nem utolsósorban a külcsín lett elsődleges. Mi akadályozza a mezőgazdasági kormányzatot abban, hogy a hagyományos, kevesebb kemikália-, de nagyobb élőmunka-igényű, értékesebb beltartalmú fajták ismételt termesztését preferálja? Nálunk miért nem működnek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek? Miért nincsenek kis- és közepes méretű agrártermék-feldolgozók, gyümölcsaszalók, szárítók, csomagolók? Miért működnek gyengén a helyi piacok? Miért nincsenek közelítőleg önellátó falvaink? Mi akadályozza a fogyasztóvédelmet abban, hogy az üzletláncok keleti piacokra szánt silány minőségű portékáitól megszabadítsa az országot, helyet csinálva a hazai termékeknek?

Amíg nincs erre politikai akarat, addig építjük a feudalizmust, megteremtjük az új földesurakat, és nyomorban hagyjuk a vidéket. És esszük a gazdagabb Nyugat saját fogyasztásra méltatlannak minősített, gyenge termékeit. Nem az Ángyán-féle családi gazdaságok világa, hanem ez az igazi skanzen. Az államilag működtetett kilencvenháromezer négyzetkilométeres Magyarország.

részlet
Herényi Károly írásából

A Huron-tó egy kis szigetén van ugyan repülőtér és hajókikötő, de más környezetszennyező járművel elvétve találkozni: csak a rendőrök, a mentők és tűzoltók használhatnak robbanómotoros járművet. Mindenki más kerékpárral közlekedik, illetve néhány szolgáltató elektromos autóval.
Annak idején, 115 évvel ezelőtt ide is megérkezett a motorizáció néhány automobil képében, de azonnal óriási felháborodást váltottak ki. „Ezektől a mechanikus szörnyektől megvadulnak a konflislovak!” – panaszkodtak a helyiek, akik városkájuk tisztaságát is féltették az új közlekedési eszközöktől.
Így aztán a városi tanács törvénnyel tiltotta meg Mac­ki­nac­ben a géperejű járművek használatát. A rendelet mindmáig érvényes a szigeten – és sehol másutt az amúgy autófüggő Egyesült Államokban. Az ötszázlelkes település ennek köszönhetően mára turistaparadicsommá vált, nyaranta 15 ezer látogatót is fogadnak. Az ide érkezőket lenyűgözi a hely csendessége és makulátlansága, sokaknak hihetetlen élmény az USA egyetlen autómentes országútján, a szigetet megkerülő 185-ösön végigbringázni.
A helyiek a demokrácia, az egyenlőség jelképének is tekintik a kerékpárt, mondván, így mindenki számára azonos lehetőségek nyílnak a helyváltoztatásra, senki nem jut előnyökhöz. Mackinacban biciklivásárláskor a kényelem és a használhatóság az elsődleges szempont: legyen széles nyerge, erős fém sárhányója, magas kormánya és strapabíró kitámasztója.
Persze nagy kosár is kell rá, hiszen minden bevásárlást ezzel intéznek, de a helyiek sisakra vagy más védőfelszerelésre nem költenek. Minek? Autók nincsenek, ők meg nem rohannak sehová. A különleges városka lakóiról az az általános benyomás, hogy sportos életmódjuknak köszönhetően remek formában vannak, és temérdek pénzt megspórolnak azzal, hogy nem kell autókra költeniük.

Egy év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt a Németországban élő magyarok száma. Egyetlen másik országból sem érkezik ennyi bevándorló.
A német statisztikai hivatal közleménye szerint a Németországban élő külföldieket nyilvántartó adatbázisban összesen 7,2 millió embert regisztráltak tavaly év végén, ami 4,1 százalékos növekedés 2011-hez képest.
A magyar állampolgárok száma egy év alatt 24 638-cal nőtt, és így meghaladta a százezret, 107 398 volt 2012 végén.
A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarországot Románia követi 28,8 százalékkal, a harmadik Bulgária 26,5 százalékkal.

Magyar Vöröskereszt is csatlakozik a Szimplakert Közös Lábos akciójához, így vasárnap a humanitárius szervezet főz ebédet és ezt értékesíti a piacon.
A bevételből a Magyar Vöröskereszt miskolci szervezetének téli teajáratát támogatják. A kezdeményezés végső kedvezményezettjei a miskolci hátrányos helyzetű, utcán élő, hajléktalan emberek. A már nyolc éve működő miskolci teajárat két helyszínen, a november 1. és március 31. közötti krízisidőszakban napi 150 adag forró teát és szendvicset biztosít a rászorulóknak – közölte a humanitárius szervezet pénteken az MTI-vel.
A Közös Lábos minden vasárnap, a Szimplakerti Háztáji Piac keretein belül megvalósuló közösségi főzés. A pályázaton civil szervezetek, egyesületek, alapítványok vehetnek részt. A Magyar Vöröskereszt február 16-án kap lehetőséget arra, hogy a piac ideje alatt ebédet főzzön és ezt támogató kasszás rendszerben értékesítse a helyszínen. A palócgulyást és zöldbablevest Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója készíti el.
A különleges adományozási lehetőség mellett a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének önkéntesei játékos programokkal és arcfestéssel is várják a gyermekeket.

Október közepétől különleges városnéző túrák indulnak Barcelonában: az utcákon lakók kalauzolják a turistákat a városban. Az új program keretében 3000 hajléktalan kap lehetőséget az idegenvezetésre.Ha egy új városba látogatva nem elégszünk meg az útikönyvünkkel és hús-vér emberektől szeretnénk hallani a város épületei mögött húzódó történeteket, általában diákok, nyugdíjasok, történelem-fanatikusok és hivatásos idegenvezetők vezetnek körbe minket a turistaútvonalakon.
Barcelonában most új réteget emelnek be az idegenvezetők közé: egy program keretében hajléktalanokat bíztak meg a turisták kalauzolásával. Ezzel egy részről a munkanélkülieknek nyújtanak kiemelkedési lehetőséget, a turisták pedig újdonsült idegenvezetőik segítségével a megszokottól teljesen eltérő perspektívából ismerhetik meg a várost.
A Hidden City Tours (Rejtett városi túrák) sétáin a látogatók megismerhetik Barcelona történelmét és a régió társadalmi problémáiba is beleláthatnak.
A koncepciót egy hasonló program inspirálta: Nagy-Britanniában már korábban foglalkoztattak hajléktalan idegenvezetőket. Az amerikai nagyvárosokban is több munkanélkülit a turizmusban kezdtek foglalkoztatni, például sokan a reptereken dolgoznak biztonsági őrként.

Az enyhe tél kedvez a hazai és a Magyarországon vendégeskedő madárvilágnak, azonban számos veszélyt is rejt, hiszen ha a madarak a tavaszias időjárás miatt korábban költenek, már néhány fagyos nap is a fiókák tömeges pusztulását idézheti elő.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa az MTI-nek elmondta, hogy a madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez. “A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb +lagymatag+ telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak” – fogalmazott.
Az enyhe idő nyomán ugyanis a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. “Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú – például betegségekre hajlamos – egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve” – emelte ki az ornitológus.
Ismertetése szerint a klímaváltozáshoz alkalmazkodás folyamatának egyik látványos példáját mutatja az idei télen is itthon maradt, több tucatnyi fehér gólya. Ezek a madarak mérlegelve a hosszú repülés veszélyeit és a helyben maradás kockázatait, egy evolúciós lépést téve “felülbírálták” a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot – vélekedett a szakember, aki szerint az állatok végül “jól döntöttek”, mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig.
Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezen madarak a költözés helyett ez év őszén is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen 100-nál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok – mutatott rá.
Örvendetes, hogy a néhány éve még a kihalás által fenyegetett parlagi sas egyre szaporodik, már több mint 150 pár fészkel a Duna-Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, “az idők szavának” engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak.
A klímaváltozás mellett más negatív hatások is fenyegetik a madárvilágot. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán például az agrárterületekhez, gyepekhez, szántókhoz kötődő madarak szerte Európában nagy veszélyben vannak, számarányuk évről-évre csökken. “Ezért egyre fontosabb, hogy segítsük megmaradásukat. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal” – figyelmeztetett a szakember.
A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példája a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. Ezért is fordít rájuk kiemelt figyelmet az egyesület, amelynek aktivistái geolokátorokkal próbálják megtalálni a fecskék máig ismeretlen afrikai telelőterületeit.
 A nagyobb testű madárfajok – gólyák, sasok, sólymok és vércsék – esetében már műholdas jeladók is bevethetők. Segítségükkel szinte élőben lehet nyomon követni az afrikai trópusok tájain ezekben a hetekben hazainduló madarak mozgását. A tavaszi vonulás ugyanis e távoli földrészen már elkezdődött, a vedlés után a madarak hiperevéssel nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel magukban. “Például egy alig tízgrammos, foltos nádi poszáta ilyenkor képes megduplázni testtömegét és az +üzemanyagát+ felélve egy hét alatt akár ötezer kilométeres távot repülni” – állítja a szakember.
Az egyesület a március közepétől megérkező fecskék szaporodásának elősegítésére az ereszek alá műfészkek felhelyezését, a közelben sárkupacok, ivóvizes tálcák kihelyezését javasolja. “A fecske és más madarak például ingyenes szúnyogirtással viszonozzák az emberi gondoskodást” – tette hozzá Orbán Zoltán, aki szerint a madárvilág a természet nélkülözhetetlen része, vészes megritkulása ráirányítja a figyelmet, hogy baj van a környezettel, így az ember is veszélybe kerülhet.
(MTI)

Elenyésző arányban védettek lehallgatás ellen az okostelefonok – tájékoztatta hétfőn közleményben az MTI-t a svéd-magyar Arenim Technologies biztonsági szoftverfejlesztő vállalat.
Az Amerikában és Nyugat-Erópában a cégek információbiztonsági helyzetéről végzett felmérések eredményéből aggasztó következtetéseket lehet levonni a magyarországi helyzetre vonatkozóan is – közölték.
Az elemzés szerint annak ellenére, hogy világszerte rohamos ütemben növekszik a bizalmas adatok megszerzésére irányuló kibertámadások száma és az okozott anyagi kár is, az okostelefonoknak csak mindössze négy százaléka van ellátva valamilyen adatvédelemmel.
Kifejezetten a telefonbeszélgetések lehallgatása elleni védelemmel pedig az okostelefonoknak alig fél százaléka van felszerelve – mondta Kun Szabolcs, az Arenim Technologies CryptTalk lehallgatás védelmi alkalmazásának egyik fejlesztője. Ebbe a fél százalékba beletartoznak azok a kormányzati szervek is, amelyeknél létfontosságú szempont a beszélgetések lehallgatása elleni védelem – tette hozzá.
Tekintettel arra, hogy a világon jelenleg mintegy 6,8 milliárd mobiltelefon előfizetés él és ennek 44,5 százalékát használják okostelefonnal, a könnyedén lehallgatható mobiltelefonok száma meghaladja a 6,6 milliárdot. Az okostelefonokkal ellentétben ugyanis a hagyományos mobiltelefonokat gyakorlatilag nem lehet praktikusan alkalmazható lehallgatás elleni védelemmel ellátni.
“Ez a terület a mai adatvédelmi környezetben egyértelműen fehér folt” – mutatott rá Kun Szabolcs.
(MTI)

Vízsugaras nyomtatóval lepték meg a világot az északkelet-kínai Csilin Egyetem vegyészei.
A hagyományos nyomtatókhoz hasonlóan az új eszköz is üres lapokkal dolgozik, de tinta helyet vízzel festi meg azokat. A kutatócsoport vezetője, Csang Hsziao-an szerint az így kapott szövegek 22 órán belül eltűnnek, ugyanakkor rámutatott, hogy a kinyomtatott oldalak 40 százaléka amúgy is a szemeteskukában landol mindössze egyetlen elolvasást követően.
Attól függően, hogy milyen hosszú életű nyomatot szeretnének, a gép használói választhatnak, hogy vízzel vagy tintával akarnak nyomtatni. A trükk a papírban rejlik: a szakember elmondta, hogy a kísérlet során teljesen közönséges, bárhol beszerezhető papírral dolgoztak, ám azt olyan láthatatlan festékanyaggal kezelték, amely a víz hatására válik láthatóvá. A festék idővel eltűnik, és magasabb hőmérséklet hatására a folyamat gyorsabban zajlik.
Mindez azt jelenti, hogy a vízsugaras nyomtatással egyetlen papírlapot több tucatszor lehet felhasználni, ami komoly költségmegtakarítást jelenthet az irodák számára. A szakemberek szerint ugyanis a vegyi kezelés ellenére az eljárás viszonylag olcsó. “Számításainak szerint az általában nyomtatáshoz használt papírtípus festékkezelése mindössze 5 százalékkal növeli a papír árát” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a technológia nem csupán költséghatékony, hanem környezetbarát is.
Az Ecology Global Network honlapja szerint a világszerte kivágott fák 35 százalékát – vagyis mintegy 4 milliárdot – a papíripar használja fel. Ezzel szemben “a víz megújuló energiaforrás és semmilyen kockázatot nem jelent a környezetre nézve” – mutattak rá a szakemberek a tanulmányukban.
Csang kiemelte, az állatokon végzett toxikológiai tesztek eredményei szerint a festékkel kezelt papír nem ártalmas az egészségre. Az északkelet-kínai Csilin Egyetem vegyészei tovább folytatják a kutatást, hogy a vízsugárral nyomtatott szövegek minőségét és tartósságát is javítsák. Reményeik szerint sikerül a technológiában érdekelt olyan vállalatokkal is együttműködniük, amelyek segítségével megnyílhat az út a nyomtató kereskedelmi forgalomba hozatala előtt.
A kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban számolt be az eredményeiről. (MTI)

A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban Magyarország 110 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére, köztük műszervásárlásra – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn a NEKIFUT projekt bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította kutatás-fejlesztés-innovációra, ami az elmúlt húsz év legmagasabb arányszáma.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százalékát 767 milliárdot kutatás-fejlesztés-innováció célokra terveznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lesz a finanszírozás központi eleme, amelyben 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációra, nagyobb részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatás formájában.
A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció területén a másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók – tette hozzá az államtitkár.
A GINOP-ban kutatás-fejlesztés-innovációra szánt 678 milliárd forintból 145 milliárdot fordítanának a kutató-fejlesztői kiválóságra, nemzetközi együttműködésekre, ezen belül 110 milliárd forintot szánnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára – mondta Cséfalvay Zoltán.
A 110 milliárd forinton belüli jelentősebb tételeket ismertetve az államtitkár kiemelte: 29 milliárd forintot tesz ki az ELI-program áthúzódó része, a nagy európai projektekhez történő kapcsolódás támogatására 15 milliárdot, újabb 15 milliárdot a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára terveznek, 48 milliárd forintra lehet majd pályázni a kutatási infrastruktúra szélesebb fejlesztésére. Erre a célra további 10 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban áll majd rendelkezésre.
A kutatás-fejlesztési infrastruktúrában a 110 milliárd forint felhasználása lehetővé teszi majd, hogy Magyarországon áttörő jellegű kutatások legyenek, és a magasabb hozzáadott értékű termelés előtérbe kerüljön – emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a projektet nagy érdeklődés mellett mutatatta be Magyarország az EU-elnökség idején is. Megjegyezte: Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.
Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy évente bevételük 16-18 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, hamarosan létrehozzák Debrecenben a tudományparkot, és laboratóriumukat nyitottá kívánják tenni mások számára is.
A NEKIFUT projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására, a regiszter 2011 áprilisa óta online elérhető. Az adatbázisba történő bekerüléshez illetve a már abban szereplők az adataik frissítésével március 21-éig lehet jelentkezni. Ezt követően a NEKIFUT irányító testület dönt arról, hogy a jelentkező bekerül-e és milyen kategóriában a regiszterbe – ismertette Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese. (MTI)

Vallási meggyőződése miatt halt meg kígyómarástól egy pünkösdista lelkész a Kentucky állambeli Middleborough-ban: az orvosok megmenthették volna, ám ő elutasította a segítséget, mert biztos volt benne, hogy hite megmenti a méregtől – közölte vasárnap híroldalán a CNN amerikai televízió.
Gregory “Jamie” Coots lelkipásztor a National Geographic ismeretterjesztő csatorna egyik műsorában korábban kijelentette, hogy talált a Bibliában egy utalást, amely szerint a mérges kígyó marása nem árt az Isten által “felkent” hívőknek.
A mérges kígyók tartását a legtöbb amerikai államban tiltják, ám az az amerikai Délen, főleg vidéken ennek ellenére is dívik. Coots harmadik generációs kígyótartó volt, aki a veszélyes és törvénybe ütköző gyakorlatot, továbbá templomát a fiára kívánta hagyományozni. A “kígyózás” miatt többször meggyűlt a baja a hatóságokkal, azoknak meg vele. 2008-ban letartóztatták, mert kiderült, hogy 74 kígyót tart a házában. 2013 februárjában egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, mert rajtakapták, hogy Tennessee államból mérges kígyókat szállított Kentuckyba.
A lelkipásztornak a hatóságok mellett a kígyókkal is volt már baja: ugyancsak marás miatt elvesztette korábban egy ujjának a felét.

forrás: MTI