A világ családi gazdálkodásainak felvirágoztatása érdekében találkoznak a magyar fővárosban március 5-én és 6-án az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tagországainak miniszterei, tudósok és civil szervezetek – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az esemény házigazdája.
A tájékoztatás szerint a budapesti “Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” című rendezvény egyszerre magas szintű nemzetközi találkozó, tudományos vita és nyilvános kiállítás, amely a világ sokszínű, családi alapokon működő mezőgazdaságát kívánja bemutatni az érdeklődőknek. Így Magyarország ad otthont az év egyik legfontosabb nemzetközi mezőgazdasági találkozójának, amely az ENSZ Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének kiemelkedő eseménye lesz.
A családi gazdálkodásmodell magában foglal minden olyan mezőgazdasági tevékenységet a földműveléstől az állattartáson keresztül a hal- és erdőgazdálkodásig, amely egy család kezelésében működik, annak önszervező képességére és munkaerejére épít. A családi gazdaságok biztosítják leginkább a helyi természeti erőforrások védelmét, a hagyományos mezőgazdasági termékek megőrzését és az élelmiszer-biztonsági előírások betartását. A közlemény szerint a családi gazdálkodások léte nélkülözhetetlen a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez és a mezőgazdaság fejlesztéséhez, így az élelmezés biztonságának megteremtéséhez.
Mindehhez azonban ösztönző környezet szükséges, amely magában foglalja többek között a gazdák földhöz jutását, az infrastrukturális fejlesztéseket, kedvező támogatási rendszer kialakítását, mezőgazdasági tanácsadói hálózat és helyi piacok fejlesztését. Mivel az ilyen volumenű feladatok magas szintű politikai elkötelezettség nélkül nem valósíthatók meg, a szakértők szerint a FAO családi gazdálkodások témája köré szervezett rendezvénysorozata jelentős eredményeket hozhat ezen a területen.
A kezdeményezés keretében 2013 utolsó negyedévében öt regionális párbeszédre került sor, ahol felmérték a családi gazdálkodásokat érintő legfontosabb problémákat. Ezeket az eredményeket mutatják be és vitatják meg a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett rendezvényen. Az eseményre eddig a FAO számos tagországból regisztráltak már.
A plenáris ülés Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, valamint José Graziano da Silva, a FAO főigazgatójának nyitóbeszédével kezdődik. A rendezvény különlegessége a “Világ Mustra” nevet viselő kiállítás. Ez lehetőséget ad a világ különböző tájairól érkező családi gazdálkodóknak arra, hogy bemutassák tevékenységüket, és felhívják a világ minden tájáról érkező vendégek, valamint az érdeklődő nagyközönség figyelmét a családi gazdálkodások által nyújtott lehetőségekre és értékekre – olvasható a tájékoztatóban. (MTI)

Háromféle boldog életet különböztetünk meg: az első a kellemes élet, mely tele van élvezetekkel, a második az elkötelezettség élete, amiben a munkának, a szülői szerepnek vagy a kedvtelésünknek szenteljük az életünket, végül pedig az értelmes élet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ismerjük a saját erősségeinket, és azokat valami magunkon túlmutató cél vagy szolgálat érdekében használjuk.
Mivel nem mindenkinek egyszerű valamit kitalálni, aminek szentelheti életét, illetve hosszú idő lehet megtalálni életünk igazi értelmét, olyan szokásokat sorolunk fel, ami a boldog emberekre általában jellemző, és amiket mi is könnyebben beépíthetünk az életünkbe. Íme:

• Boldog emberekkel veszik körbe magukat. Kerülik azokat, akik elveszik az életkedvüket.
• Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. Újra és újra felállnak a földről.
• Észreveszik a jó dolgokat, a kis sikereket is. Sajátjukat és másét egyaránt.
• Az egyszerű élvezeteket is értékelik. Egy szép tárgyat, egy finom falatot.
• Adakoznak vagy önkéntes munkát végeznek.
• Megengedik maguknak, hogy belefeledkezzenek valamibe és ne figyeljenek az idő múlására.
• A felületes locsogás helyett belemennek mélyebb beszélgetésekbe.
• Másra is költenek a pénzükből, nem csak saját magukra.
• Személyes kapcsolatokat tartanak fenn, nem csak virtuálisan érintkeznek ismerőseikkel.
• Optimistán közelítenek a dolgokhoz.
• Időnként kikapcsolják magukat az elektronikus világból.
• Spirituális/lelki életre is szakítanak időt.
• A mozgásra prioritásként tekintenek.
• Rendszeresen kialusszák magukat.
• Sokat nevetnek.
• Felemelt fejjel, nagy lépésekkel gyalogolnak.

Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. A szótárukban a kudarc helyette a tapasztalatszerzés, visszajelzés szó szerepel és legfőképpen ennek megfelelően is kezelik az ilyen helyzeteket.

Bionikus agy kifejlesztésére buzdítja az ausztrál tudósokat az ausztrál tudományos akadémia friss tanulmánya.
Az akadémia és a Theo Murphy alapítvány által készített, az agykutatás jövőjéről szóló tanulmány szerint a következő tíz évben 250 millió ausztrál dollárra (51 milliárd forint) lesz szükség olyan projektekhez, amelyek az emberi agy működését kívánják megérteni.
A tanulmány a bionikus agy kifejlesztést sürgeti, és felhívja a figyelmet az amerikai és európai agykutatásba fektetett hatalmas összegekre.
Az alapítvány kutatócsoportjának vezetője, Bob Williams genetikus elmondta: ausztrál tudósok készítettek a világon először bionikus fület és szemet, tehát óriási tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.
A bionikus agy ennél azonban nehezebb feladat lesz, ám a hozzá vezető kutatómunka forradalmasíthatja az Alzheimer-kór, a poszttraumás sokk, az autizmus és a skizofrénia megelőzését és gyógyítását – hangsúlyozta Williams.
“Minden okunk megvan arra, hogy úgy véljük, ha sejtről sejtre megértjük az emberi agy felépítését, jobban tudjuk majd, mi megy végbe az anyagcsere szintjén, ami ezeket a mentális betegségeket okozza” – tette hozzá a The Guardian című brit lap tudósítása szerint. (http://www.theguardian.com/world/2014/feb/24/australian-scientists-should-set-minds-to-developing-bionic-brain-report)
Az agyműködés kutatására és átfogó feltérképezésére irányuló, már az első évben 100 millió dollárral (23 milliárd forint) finanszírozott projektet hirdetett meg 2013 áprilisában Barack Obama amerikai elnök.
Az Európai Bizottság ugyanennek a hónapnak a végén mintegy 150 millió euró (46,5 milliárd forint) összegű támogatást különített el húsz új nemzetközi agykutatási projekt céljára a 2013 májusban indult “agykutatás európai hónapja” elnevezésű kezdeményezés részeként.
Magyarországon tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indult szerdán a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében.
Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá az Akadémia épületében.
(MTI)

El kellene dönteni, mit akarunk. Ha elsődleges a profit és a versenyképesség, akkor hajrá, multik. Igaz, hogy a magyar vidék megélhetés nélkül marad, mert árban nem versenyképes a multikkal, de ez az ára annak, ha a polgármesterek abban vetélkednek, ki tud a faluba Auchant, Lidlt, Tesco bevásárlóközpontot hozni.Nem a multikat kritizálom, amikor azt mondom, hogy hülyére keresik és röhögik magukat rajtunk. Valójában a politikai elit nyírja ki a multik potenciális helyi konkurenseit, amikor a polgármesterek, országgyűlési képviselők könnyes szemmel átvágják a nemzetiszínű szalagot az üzletlánc avatásokon. A multik mellett a kistermelők, a kiskereskedők nem versenyképesek, meghalnak.
A multi üzletláncok és a kiskereskedelem, a nagyüzemi termelés és a családi gazdaságok normális országokban megférnek egymással. Nálunk is megférhetnének, ha lenne rá politikai akarat. De lustaságból, ostobaságból nincs. Senki nem vitatja, hogy a gabonafélék csak nagyüzemi módon termelhetők gazdaságosan. De a többi, a zöldségfélék, a gyümölcsök miért nem termelhetők tíz- vagy húszhektárnyi családi gazdaságokban – gazdaságosan?

A gödöllői egyetem egy régebbi kutatása szerint 1960 és 1990 között a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmuk 60 százalékát elveszítették a nagyüzemi átállás miatti fajtaváltásoknak köszönhetően. A beltartalom, a biológiai tápérték helyett a tárolhatóság, a hozam, a szállíthatóság, nem utolsósorban a külcsín lett elsődleges. Mi akadályozza a mezőgazdasági kormányzatot abban, hogy a hagyományos, kevesebb kemikália-, de nagyobb élőmunka-igényű, értékesebb beltartalmú fajták ismételt termesztését preferálja? Nálunk miért nem működnek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek? Miért nincsenek kis- és közepes méretű agrártermék-feldolgozók, gyümölcsaszalók, szárítók, csomagolók? Miért működnek gyengén a helyi piacok? Miért nincsenek közelítőleg önellátó falvaink? Mi akadályozza a fogyasztóvédelmet abban, hogy az üzletláncok keleti piacokra szánt silány minőségű portékáitól megszabadítsa az országot, helyet csinálva a hazai termékeknek?

Amíg nincs erre politikai akarat, addig építjük a feudalizmust, megteremtjük az új földesurakat, és nyomorban hagyjuk a vidéket. És esszük a gazdagabb Nyugat saját fogyasztásra méltatlannak minősített, gyenge termékeit. Nem az Ángyán-féle családi gazdaságok világa, hanem ez az igazi skanzen. Az államilag működtetett kilencvenháromezer négyzetkilométeres Magyarország.

részlet
Herényi Károly írásából

A Huron-tó egy kis szigetén van ugyan repülőtér és hajókikötő, de más környezetszennyező járművel elvétve találkozni: csak a rendőrök, a mentők és tűzoltók használhatnak robbanómotoros járművet. Mindenki más kerékpárral közlekedik, illetve néhány szolgáltató elektromos autóval.
Annak idején, 115 évvel ezelőtt ide is megérkezett a motorizáció néhány automobil képében, de azonnal óriási felháborodást váltottak ki. „Ezektől a mechanikus szörnyektől megvadulnak a konflislovak!” – panaszkodtak a helyiek, akik városkájuk tisztaságát is féltették az új közlekedési eszközöktől.
Így aztán a városi tanács törvénnyel tiltotta meg Mac­ki­nac­ben a géperejű járművek használatát. A rendelet mindmáig érvényes a szigeten – és sehol másutt az amúgy autófüggő Egyesült Államokban. Az ötszázlelkes település ennek köszönhetően mára turistaparadicsommá vált, nyaranta 15 ezer látogatót is fogadnak. Az ide érkezőket lenyűgözi a hely csendessége és makulátlansága, sokaknak hihetetlen élmény az USA egyetlen autómentes országútján, a szigetet megkerülő 185-ösön végigbringázni.
A helyiek a demokrácia, az egyenlőség jelképének is tekintik a kerékpárt, mondván, így mindenki számára azonos lehetőségek nyílnak a helyváltoztatásra, senki nem jut előnyökhöz. Mackinacban biciklivásárláskor a kényelem és a használhatóság az elsődleges szempont: legyen széles nyerge, erős fém sárhányója, magas kormánya és strapabíró kitámasztója.
Persze nagy kosár is kell rá, hiszen minden bevásárlást ezzel intéznek, de a helyiek sisakra vagy más védőfelszerelésre nem költenek. Minek? Autók nincsenek, ők meg nem rohannak sehová. A különleges városka lakóiról az az általános benyomás, hogy sportos életmódjuknak köszönhetően remek formában vannak, és temérdek pénzt megspórolnak azzal, hogy nem kell autókra költeniük.

Egy év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt a Németországban élő magyarok száma. Egyetlen másik országból sem érkezik ennyi bevándorló.
A német statisztikai hivatal közleménye szerint a Németországban élő külföldieket nyilvántartó adatbázisban összesen 7,2 millió embert regisztráltak tavaly év végén, ami 4,1 százalékos növekedés 2011-hez képest.
A magyar állampolgárok száma egy év alatt 24 638-cal nőtt, és így meghaladta a százezret, 107 398 volt 2012 végén.
A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarországot Románia követi 28,8 százalékkal, a harmadik Bulgária 26,5 százalékkal.

Háromféle boldog életet különböztetünk meg: az első a kellemes élet, mely tele van élvezetekkel, a második az elkötelezettség élete, amiben a munkának, a szülői szerepnek vagy a kedvtelésünknek szenteljük az életünket, végül pedig az értelmes élet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ismerjük a saját erősségeinket, és azokat valami magunkon túlmutató cél vagy szolgálat érdekében használjuk.
Mivel nem mindenkinek egyszerű valamit kitalálni, aminek szentelheti életét, illetve hosszú idő lehet megtalálni életünk igazi értelmét, olyan szokásokat sorolunk fel, ami a boldog emberekre általában jellemző, és amiket mi is könnyebben beépíthetünk az életünkbe. Íme:

• Boldog emberekkel veszik körbe magukat. Kerülik azokat, akik elveszik az életkedvüket.
• Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. Újra és újra felállnak a földről.
• Észreveszik a jó dolgokat, a kis sikereket is. Sajátjukat és másét egyaránt.
• Az egyszerű élvezeteket is értékelik. Egy szép tárgyat, egy finom falatot.
• Adakoznak vagy önkéntes munkát végeznek.
• Megengedik maguknak, hogy belefeledkezzenek valamibe és ne figyeljenek az idő múlására.
• A felületes locsogás helyett belemennek mélyebb beszélgetésekbe.
• Másra is költenek a pénzükből, nem csak saját magukra.
• Személyes kapcsolatokat tartanak fenn, nem csak virtuálisan érintkeznek ismerőseikkel.
• Optimistán közelítenek a dolgokhoz.
• Időnként kikapcsolják magukat az elektronikus világból.
• Spirituális/lelki életre is szakítanak időt.
• A mozgásra prioritásként tekintenek.
• Rendszeresen kialusszák magukat.
• Sokat nevetnek.
• Felemelt fejjel, nagy lépésekkel gyalogolnak.

Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. A szótárukban a kudarc helyette a tapasztalatszerzés, visszajelzés szó szerepel és legfőképpen ennek megfelelően is kezelik az ilyen helyzeteket.

Szobrot állítottak Antall Józsefnek a felvidéki Kolozsnémán február 16-án – közölte a volt miniszterelnökről elnevezett alapítvány szombaton az MTI-vel. Elképzeléseik szerint minden nagyobb határon túli területen szobor őrizné a néhai kormányfő emlékét.

Azt írták, a szoborállításról az Antall József Alapítvány és a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség komáromi szervezete állapodott meg.
A megállapodást Makay Zsolt, az alapítvány kurátora, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elnöke és Petheő Attila, a Csemadok komáromi választmányának elnöke, az MKP (Magyar Közösség Pártja) Komárom járási elnöke írta alá.
A közlemény szerint az alapítvány Antall József halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezését, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek.
Felidézték: Antall József a rendszerváltást követően először merte felvetni azt a gondolatot, hogy éljenek bárhol a világban magyarok, az összetartozás érzését fenn kell tartani. Emlékeztettek arra is, hogy a kormányfő úgy fogalmazott: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Antall József gondolatának “forradalmi hatása volt, amely ma is visszhangzik a határon túl élők lelkében” – írták.
Emlékeztettek arra, hogy az alapítvány 2013. december 22-én Székelyhídon avatta fel Antall József első erdélyi szobrát, amelyet február 16-án követ a kolozsnémai ünnepség.

Hivatalosan megkezdődött szombaton az országgyűlési képviselő-választási kampány. Az új választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik, és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.
A hivatalos kampány kezdetére vonatkozó szabályozást az idő túlhaladta, ma már szinte gyakorlatilag folyamatos, választástól választásig tartó versengés folyik, több párt a kampány kezdetétől függetlenül, már jóval azt megelőzően bejelentette részvételét, ismertette programját.
Az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció.
A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelős személyeket.
Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja a plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
A KRESZ 2012-es módosítása óta nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen többi között a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, hidakon, felüljárókon, de a járdán, a gyalogúton, valamint a kerékpárúton viszont elhelyezhető. Nem lehet reklámtábla a közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy az a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, vagy kerékpárúton helyezkedik el.
Nem lehet reklámtábla a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett, de a törvény nevesíti a kivételeket, például a 2010. december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mellett kihelyezett nagy felületű reklámtáblákat.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – azonban a közzétevő médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.
A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak ezt ma, február 15-én 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 24-ig jelezték ezen szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.
A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint a független jelölt, a jelöltet vagy országos listát állító párt és annak jelöltje együttesen, valamint az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra, beleértve a központi költségvetésből származó támogatást is. Az ÁSZ ennek a betartását ellenőrzi a képviselői helyhez jutott pártok és jelöltek esetében.
Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem.
A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.
A tavaly elfogadott új választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett – több más tilalom mellett – bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni. (MTI)